54-es kihívás

A MATASZ VME tagsága és elnöksége nevében tiszta szívből gratulálok, nagyszerű teljesítményetekhez és az eredményhez!
Simon-Jójárt Sándor János nyá. ezds.elnök, MATASZ Veszprém Megyei Egyesülete

Beszámoló

Beszámolónkat egy kicsivel előrébb kezdeném:
Amikor megtudtuk, hogy 108 km-t kell megtenni 54 óra alatt és itinert is kapunk teljesen nyugodtan neveztünk be a kihívásra! A terv a következő volt, másnap délután-este beérünk a célba és pihenünk! Ehhez képest már az odajutás is felért egy túlélő túrával ugyanis a száraz völgyön felfelé egy kellemes öt kilométeres túrával akartuk megközelíteni a turista házat ahol a szállásunk volt, azonban a háromnapos esőzésnek köszönhetően igazából egy patakban kellett gázolnunk! Este vacsoráztunk pihentünk szárítkoztunk, reggel ért bennünket a meglepetés, mert havazott. Gondoltuk, semmi baj három napja esik, majd csak eláll.
14-én a rajtban egy rövid eligazítás után elindultunk a hó átváltott havas esőre majd esőre. Az első három pontot könnyen jó tempóban haladva megoldottunk és akkor értünk be a Csondró patak völgyébe, amely kalandos volt, de nagyon lelassított bennünket, később jelöletlen utakon fákon ugrálva kúszva, mászva jutottunk el lassan Varbóra, ahol a helyi büfében két szintén ázott csapattal megbeszélve a remek időt (zoknicsere után) indultunk tovább! Hihetetlen de még mindig esett! A nagy meglepetés a Hámori tónál ért minket, mivel a Garadna-patak úgy megáradt, hogy nem láttuk az átkelő helyet! Egy pár nejlonzacskó és gyorsaság által át tudtunk kelni úgymond szárazon! A 7. ellenőrző pontnál be kellett telefonon jelentkezni, amely igen érdekesen sikerült mivel egy Németországban élő magyart sikerült felhívni! Gondolom jó éjszakája lehetett mivel nem csak mi tudtuk rosszul a számot! Innen már "gyorsan" beértünk Bánkútra, ahol a szállást kihasználva szárítkoztunk és egy órát aludtunk! Három óra csúszásban voltunk a saját tervünk szerint, de nem baj idő van bőven, csak teljesítsünk! Hajnal 4:30 kor indultunk tovább, valamikor elállt az eső kezdtük egész jól érezni magunkat! A napfelkelte Tar-kőn ért minket gyönyörű látvány fogadott bennünket. Régi álom vált valóra, hogy lássuk onnan ezt a csodát! A következő pontok monotonitását csak az eső hiánya feledtette!
Felsőtárkányban a szikla fogadóban mint utolsó vendégek megittunk egy dupla presszó kávét, majd új lendülettel megcéloztuk Bél-kő-t a 19. ellenőrző pontot, ahonnan be kellett jelentkeznünk telefonon! Közben újra elkezdett esni az eső, kiegészítve brutális köddel Bél-kő-ről bejelentkeztünk Vass Tibor őrnagy úrnál aki annyira lelkes volt, hogy nem tudtuk eldönteni, hogy bennük akarja tartani a lelket, vagy tényleg ennyire örül. Ez a téma ki is tartott még vagy öt kilométeren keresztül! Őr-kő után annyira esett az eső, hogy meg kellett állnunk a Cserepes-kői bivak szállásnál, amelyről nem gondoltuk volna, hogy valaha is jól fogjuk érezni itt magunkat! Szilvás kőnél a 150 méterre lévő utat is alig találtuk meg GPS -el fej lámpákkal a köd miatt és utána jött még a Bálvány, amit egyébként jól ismerünk és mégis alig találtunk fel és vissza!
Meglepetésünkre itt találkoztunk az első helyezett csapattal, holott már 24 órája nem láttunk embert sem! Már csak be kellett menni a célba úgy gondoltuk, hogy szuper megcsináltuk legalább teljesítettük, de amikor beléptünk a sátorba legnagyobb meglepetésünkre kiderült, hogy második és harmadik helyezettek vagyunk! Nagy élmény volt köszönjük, hogy részt vehettünk! Külön köszönet a szervezőknek és a MATASZ VME-nek.
Üdvözlettel:
Lantos KatalinKorponai János
A MATASZ VME tagsága és elnöksége nevében tiszta szívből gratulálok, nagyszerű teljesítményetekhez és az eredményhez!
Simon-Jójárt Sándor János nyá. ezds.elnökMATASZ Veszprém Megyei Egyesülete