A Komáromi Erőd kapitányára emlékeztek

A komáromi erőd kapitányára emlékeztek

A Veszprémi Honvéd Baráti Egyesület szervezésében július 3-án katonák és civilek

megemlékezést tartottak Veszprémben, az Alsóvárosi temetőben eltemetett Aschermann

Ferenc honvéd altábornagy emlékművénél.

A megemlékezésen megjelenteket Demeter Ferenc az egyesület elnöke köszöntötte. Bevezető

beszédében elmondta, hogy 1848/49 -es Forradalom és Szabadságharc a magyarság

történelmének legszebb, a céljaiban a leg hazafiasabb időszaka volt, ahol a magyar

embereknek a haza szabadságáért és függetlenségéért tettekben is tanúbizonyságot kellett

tenniük. Azért a hazáért, amely a történelem során korábban már megélhette az igazi

szabadságot, majd évszázadokon át viselte az elnyomás terheit, és szenvedte el az országa

pusztulását.

A szabadságharc több mint egy éve alatt történtek olyan kiemelkedő cselekedetek, amelyekre

napjainkban is jó érzéssel emlékezhetünk. Ilyen volt Komárom erődítménye, amit a császári

csapatok képtelenek voltak ostrommal elfoglalni. Ennek az utolsó várkapitánya volt

Aschermann Ferenc altábornagy, akiről ezen napon hagyományosan itt Veszprémben

emlékezhetünk meg. A várkapitány, Klapka György tábornok csapataival együttműködve

védték a várat és csak a szeptember 13-i világosi fegyverletételt követően egyezkedtek a vár

feladásáról, mentve ezzel az élő erőt, a megtorlással, a leszámolással szemben.

Másfél évszázaddal a történtek után elmondhatjuk, hogy a haza számára nagyon sok értékes

embert sikerült ezzel megmenteniük, akik közül sokan katonaként tovább folytatták harcot az

elnyomás ellen Garibaldi seregeiben, vagy az amerikai függetlenségi háborúkban. Nagyon

sok sírfelirat árulkodik arról is, hogy Veszprém megye településein nagyon sokan települtek

le, és reménykedve várták a hívó szót a folytatásra.

A megemlékezésen az ünnepi beszédet Dr. Gáspár Levente a térség országgyűlési képviselője

mondta, aki felelevenítette Aschermann Ferenc életútját, katonai pályájának legfontosabb

állomásait.

A képviselő kiemelte, hogy Aschermann Ferenc 1849. nyarára ezredesi rendfokozatban

szolgált a honvéd seregben és került kinevezésre Komárom erődítmény rendszerének

kapitányává. Kossuth rendelte el, hogy a várat Klapka tábornok csapatai erősítsék meg és a

tábornok mellett a történelmi könyvekben csak "szürke eminenciásként" említik.

A tábornok utolsó évet így összegezte: Aschermann Ferenc, a vár feladását követően

komáromi kapitulánsként menlevéllel szabadult, így mentesült a felelősségrevonás alól, és az

erdélyi otthonába vonult vissza, ahol családot alapított és mérnökként dolgozott.

1867-os kiegyezést követően Vedrei Ferenc néven ezredesként belépett az újjászervezett

honvédségbe. 1871-től a szegedi honvédkerület parancsnoka volt. Az Erdélyi Gazdasági

Egyesület titkáraként szerkesztette az egyesület évkönyveit, cikkei jelentek meg gazdasági

jellegű lapokban és a Budapesti Szemlében. 1888-ban altábornagyként nyugdíjazták. Élete

utolsó éveit Veszprémben töltötte, és a Jeruzsálem-hegyen lakott.

Aschermann Ferenc 1893. július 2-án hunyt el és temették el Veszprém Alsóvárosi

köztemetőjében.

Az ünnepi beszédet követően Cséby Péter ezredes, az MH LMVIK parancsnok helyettese

felolvasta Klapka György október 3-i napiparancsát, amelyben így búcsúzott el a bajtársaitól:

"Megtettük, mit embersaját erejével tenni képes, s pirulás nélkül állhatunk Isten és a világ

színe elé. Ám a sors könyvében másképpen volt megírva….. Vegyétek férfias, elszánt

küzdelmetekért a haza legforróbb köszönetét!"

Az elhunyt honvédekért, tisztekért, tábornokokért Szabó György alezredes protestáns tábori

lelkész mondott imát, kiemelve azt, hogy a szabadságharcban elhunyt katonák neveit nem

szabad a hazának elfelejtenie, mert ők a tetteikkel mutatták meg nekünk, hogy mi az igaz

hazaszeretet.

Az ünnepség a megemlékezés virágainak az elhelyezésével és a magyar takarodó hangjaival zárult.