A bátorság volt a vezérük.

A bátorság volt a vezérük

A Magyar Királyi Honvédlégierő 101. Puma Vadászrepülő Osztály megalakulásának 80.

évfordulójáról emlékeztek katonák és a civil szervezetek képviselői pénteken, a Veszprém

Vármegyei Levéltár falán elhelyezett emléktáblánál.

Gráczki László nyugállományú alezredes a megemlékező beszédében elmondta, hogy

Magyarország légtere a német megszállás miatt 1944 elejétől először angolszász, majd később

szovjet és amerikai hadműveleti területté vált. 1944 tavaszán az ország ipari létesítményeit és

közlekedési csomópontjait nagyszámú bombázó kötelék támadta, illetve rendszeresek voltak a

bombázó kötelékek átrepülései az ország légterében.

Az Országos Légvédelmi Parancsnokság ennek ellensúlyozására úgy döntött, hogy a légtér

védelmének érdekében fel kell állítani egy hatékonyan alkalmazható vadászrepülő ezredet. A

cél az volt, hogy a nagy számban támadó bombázó kötelékek tevékenységének megzavarására

minél több vadászrepülőt lehessen egyidejűleg bevetni.

A Magyar Királyi Honvéd Légierő 101, Puma Vadászrepülő osztálya 1944. május 1-én alakult

meg, és ez képezte az alapját a később felállításra kerülő vadászrepülő ezrednek. Az ezred

repülőterének a Veszprém észak irányában lévő Jutapuszta területét jelölték ki, ahol a

repülőtér kiépítése már 1939-ben befejeződött. A repülőtér szemrevételezése 1944. április 7-

én megtörtént, amikor az osztályparancsnok felmérte a repülőtér állapotát, felszerelését és

elkészítette a javaslatát a szükséges fejlesztésekre.

A vadászrepülők elnevezését a vörös, üvöltő pumafejet Heppes Aladár 1938-ban tervezte meg

és vezette be a magyar légierőben. A jelkép azt fejezte ki, hogy a puma csak akkor támad

amikor az életterét veszély fenyegeti és csak addig, amig a veszélyt elhárította.

A Pumák harcoltak az amerikai 15. Légihadsereg és a Szovjet Légierő ellen, elsősorban

Magyarország, de a háború végén Ausztria felett is. Zászlójukon a következő állt: "

Jelszavunk a bátorság, kísérőnk a szerencse!" A Pumák 362 napon át harcoltak, védelmezve

az ország légterét a túlerővel szemben. Összesen 408 bevetésben vettek részt, 3120

gépfelszállást teljesítettek és ez alatt 412 légigyőzelmet arattak. Az árát ennek azzal fizették

meg, hogy minden harmadik pumás pilóta a sikerekért az életével fizetett és a háború végére a

repülő technikai veszteségek is jelentősnek bizonyult.

Az ünnepség az áldozatokért mondott imával folytatódott, amelyben Oláh Emil ezredes,

tábori lelkész kérte a mindenhatót, hogy fogadja be azokat a hős pilótákat, akik a

legkedvesebbet az életüket áldozták a házáért.

Az imát követően az állami és társadalmi szervezetek képviselő, valamint az egykori Puma

osztály családtagjai koszorúkat helyeztek el a levéltár falán lévő emléktáblánál. A MATASZ

VME koszorúját Simon-Jójárt Sándor nyá. ezredes helyezte el.

Az ünnepség második részében a résztvevők az Agóra Városi Művelődési Központ

színháztermében megtekinthették a két egykori Puma pilótákról – Szentiványi János, Frankó

Endre – 2016-ban készült, Veterán film – című dokumentumfilmet.

A film fiatal alkotógárdája nagyon jó érzékkel mutatta be a két kilencven felett - akkor még -

élő pilótalegenda érzéseit, gondolatait a múltjuk és a jelen valóságának tükrében. A film egyik

elgondolkodtató üzenete az volt, amikor a pilóták a halálfélelemről beszélgettek.

Megegyeztek abban, hogy minden felszállás előtt, minden pilótában benne volt az a

természetes érzés, amit halálfélelemnek neveznek. Ezt az érzést legyőzni, és ezzel a nem

mindennapi jelzőt, a "hőst" kivívni csak az tudta, aki ezen a túl tudott lépni és csak a

különleges feladatra, és a repülés iránti szeretetre koncentrálva volt képes cselekedni.

Demeter Ferenc írása